ERCSI

Ercsi (horvátul: Erčin) város Fejér megye északkeleti szélén a Duna partján fekszik, a Martonvásári járásban.

Közlekedés

A Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal mellett fekszik, Ercsi vasútállomáson az elővárosi vonatok állnak meg.

A város a 6-os elsőrendű főút mentén terül el, amelyre az M7-es autópályáról; Martonvásár és az azt kettészelő 7-es elsőrendű főútról, 

Ráckeresztúr érintésével, az M6-os keresztezésével egy mellékút kapcsolódik.

Az 1120-as, 1121-es, 1125-ös, 8185-ös, 8189-es, 8238-as és 8240-es járatok által sűrű autóbusz összeköttetésben

áll Budapesttel, Martonvásárral, Százhalombattával és Dunaújvárossal.

A településnél komp is működik a Dunán, amely Szigetújfaluval köti össze a várost.

Nevének eredete

Az Ercsi név a magyar ér (patak) szó kicsinyítő képzővel ellátott származékából ered. Valószínűleg a településen átfolyó Rába-patakot is egykor Erecsnek nevezhették.

Története

A Duna közelsége már az újkőkorban vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is.

Első említése 1037-ből való a bakonybéli apátság alapítóleveléből.

Ekkor I. István javadalmaként szerepelt az Ercsi halászat.

A faluban magánalapítású bencés kolostor is működött.

A település a továbbiakban is jelentős a környéken, de a térség vezető szerepét mégis Martonvásár látta el.

1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök feldúlták a falut, de elnéptelenedése csak a 16. század második felében zajlódott.

Az 1620-as évektől kezdve – a török uralom lazulásával –, jobb megélhetést kereső délszlávok kezdték benépesíteni a nagyrészt

elhagyott falut, amely 1636-ban mezővárosként ismeretes, 1686-ban pedig végleg megszabadult muzulmán uraitól.

Ercsi a továbbiakban sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében, mivel a környék valódi központja Adony lett. 

1689-ben ortodox kolostor, 1767-ben római katolikus templom létesült a településen.

A 18. század vége felé a Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ettől függetlenedve élt, egyre nagyobb számban jelentek meg

iparosok és kereskedők itt. Végül 1800-ban kapta meg a mezővárosi rangot.

A céhes ipar mellett hamarosan megjelentek a nagyobb üzemek is.

Az 1830-as években a Lilien-birtokon szesz- és likőrgyár létesült, amely később cukorgyártással is foglalkozott.

Nem sokkal később Eötvös Ignác birtokán is burgonyacukor és keményítőgyár kezdte működését. 

Dunai kikötője pedig a kereskedelem fontos színhelye volt.

Azonban a mezőváros középkorias szerkezete, de a nagybirtokosok se tettek komolyabb fejlődést lehetővé Ercsiben.

Lakosai nagyrészt magyar nemzetiségűek, kisebbségben délszlávok (horvátok), németek, szlovák, zsidók és cigányok voltak.

1882-ben készült el a települést is érintő, Budapestet Pécscsel összekötő vasútvonal, azonban csak az 1910-es évek hoztak nagyobb változást Ercsi életében. 

1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében, amely azonban nagyrészt csak idénymunkát biztosított.

1944-ben itt keltek át először a szovjet csapatok a Dunán, ami szükséges volt Budapest bekerítéséhez.

A II. világháború után a településszerkezet nagyban átalakult.

A cukorgyárat 1948-ban államosították, a nagybirtokokon kisparaszti földek, majd Tsz jött létre, illetve 1950-ben a Honvédség egy pontonos-hidász dandárja alakult meg itt.

A főváros közelsége sok embert csábított az ingázásra, ám lakosságszáma nem fogyott, mivel több közintézmény is nyílt a településen, amely 1970-ben nagyközségi, 2000-ben

pedig városi rangot kapott.

Népesség

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 9,2% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,6%

nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 6,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 26% (30,8% nem nyilatkozott).

Gazdaság

• Mezőgazdasága fejlett. Elsősorban a gabona-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermesztésre alapszik. 
• Az élelmiszeripar is jellemző, 1998-ig jelentős cukorgyártás is folyt. 
• Kisebb könnyűipari létesítmények működnek a kialakított Ipari Parkban.
• Fő megélhetési forrása a szolgáltatás és kereskedelem, amelynek a város nagy átmenő forgalma és regionális központi jellege egyaránt kedvez.
• Ercsiből nyílik a MOL kőolajfinomítójának déli kapuja. 
• Százhalombatta területéről Ercsi északi részébe is átnyúlik a finomító területe.

3.0 (CGBY-SA-3.0)